Milliárdos áfacsalás szójával

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága. A gyanú szerint az elkövetők külföldről beszerzett szója áfájával „ügyeskedtek”majdnem egymilliárd forint kárt okozva a költségvetésnek. A NAV pénzügyi nyomozói a teljes kár megtérülését biztosították azzal, hogy a bűncselekményt megszakították, a haszonhúzók vagyonát lefoglalták, és megakadályozták a visszaigényelt áfa egy részének kiutalását.

 A gyanú szerint a jól szervezett bűnelkövetői kör olyan cégláncolatot működtetett, amely Szlovéniában vásárolt, brazil származású szóját hozott be Magyarországra. A terményt azzal a céllal importálták, hogy azt többnyire boszniai és szlovák üzleti partnereknek adják tovább. A beszerzett árut papíron átfuttatták közbenső cégeken.

Ezek a cégek kifejezetten azért jöttek létre, hogy a nevükben továbbadott szójaszállítmányról belföldi bizonylatot állítsanak ki. A számlákon feltüntették az általános forgalmi adót, azt a látszatot keltve, hogy azt megfizették. Ezek a cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek és adót sem fizettek.

A láncolat tetején lévő cégnél keletkezett a haszon úgy, hogy a közbenső cégek számláin szereplő áfát ez a cég visszaigényelte. A cégláncolat 13 hónap leforgása alatt 850 millió forint kárt okozott a költségvetésnek.

A bűncselekmény megszakítására szervezett akcióban a NAV pénzügyi nyomozói 13 helyszínen dolgoztak egyszerre. Országszerte öt megyében tartottak házkutatásokat, lefoglalták a bűncselekmény gyanúját alátámasztó bizonyítékokat, és hat gyanúsítottat, valamint tanúkat hallgattak ki. Az elcsalt adó biztosítására a nyomozók 900 millió forint értékben zároltak üzletrészt, forint- és devizaszámlákat, továbbá 100 millió forint visszaigényelt áfa kiutalását megakadályozták.

Az üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás esetében az elkövetőkre akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható. A gyanúsítottak között van az a tatabányai ügyvéd is, aki a közbenső cégeket átruházta szlovák állampolgárokra, és székhelyszolgáltatóknál helyezte el, hogy félrevezesse a hatóságokat.

Légy te az első hozzászóló

Válaszolj

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra.


*