Digitális jövőt vagy csak spórolást remél a magyar vállalat?

Sokszínű csapatok és elfogadó vállalati kultúra. A magyar vállalatok több mint
kétharmada szerint elengedhetetlen a szervezeti kultúraváltás a digitális
transzformáció sikeréhez. Egy máig egyedülálló kutatás azt mérte fel, hogy hol
tartanak, és hogy vágnak bele a hazai vállalatok a digitális transzformáció emberi
részébe.
Rugalmas, dinamikusabb döntéshozás és felhatalmazott munkatársak is kellenek a
digitális transzformáció sikeréhez, derült ki a Hungarian Business Leaders Forum
és az Aon Magyarország kutatásából. A Nincs időnk lépést tartani a korral? –
Magyar vállalatok és a digitalizáció című rendezvényen bemutatott kutatásban
csaknem hatvan hazai kis-, közép- és nagyvállalat vett részt. A digitális átállás
a cégeknél legtöbbször új üzleti modellt, információs rendszerek és infrastrukúra
fejlesztését, új szemléletmódot, folyamatok automatizálását, új munkamódszerek
bevezetését, a vállalati struktúra megreformálását, digitális kultúraépítést, új
technológiák használatát, vagy éppen innovációs inkubátor működtetését jelenti.
Mindezek nélkül ma már nem lehet hosszú távon sikeres egy vállalat. “Napjainkban
kevés olyan cég van, ahol ne került volna már terítékre valamilyen formában a
digitális transzformáció témaköre – kevesebb szó esik azonban a terület emberi,
vezetői és kulturális oldaláról.” – vezette fel a kutatást Czakó Borbála.
„Hiába a szép tervek, a vállalati kultúra megeszi a stratégiát reggelire, azaz,
ha vezetőinket, embereinket nem készítjük fel, a változás bukásra van ítélve.” –
tette hozzá Uzsák Éva Virág, az Aon Magyarország humán tanácsadási részlegének
cégvezetője.
Tízből hét vállalat azt vallja, hogy egy új jövőkép lehetőségét látja a
digitalizációban. A várt haszon mégis nagyon gyakorlatias, ugyanis első helyen a
költségcsökkentést jelölte meg a legtöbb válaszadó. „Ellentmondásos, hogy
stratégiai hosszú távú vízió és előnyök vezérlik a vezetőket, de mintha mégis
inkább aprópénzre váltanák a gyakorlatban a magyar vállalatok a transzformációt:
Aeffect Communications and Consulting
költségcsökkentés és IT programok kerülnek a fókuszba a megvalósítás során” –
magyarázza Veres Rita, az Aon-HBLF digitális munkacsoportjának vezetője.
Pozitív fejlemény viszont, hogy a vállalatok 70%-a már legalább a tervezés
szintjén elkezdett foglalkozni a transzformációval. Őket viszont számos tényező
akadályozza.
A digitális transzformáció fő akadályozó tényezőiként az anyagi korlátokat (54%)
és az időhiányt (52%) jelölték meg. Tízből négy vállalatnál nincs meg a megfelelő
szakértelem, és erősen korlátozza őket, hogy félnek a járt utak elhagyásától.
Mindkettő erős korlátja lehet az igazi átalakulásnak.
“Örömteli, hogy belátják a digitális transzformáció fontosságát a magyar cégek, de
fáziskésében vagyunk.”- figyelmeztet Szelecki Zsolt, globális digitális szakértő. A
nemzetközi tulajdonú vállalatok ugyanis jóval előrébb járnak a digitális
transzformáció folyamatában, mint a hazaiak. A megvalósult átalakulást elérők
aránya azonban mindkét csoportban hasonló, tíz százalék körül van. Érdekesség,
hogy a magyar vállalatok inkább ügyfeleik elvárásának igyekeznek megfelelni az
átállással, míg a nemzetközi cégek az iparági szerkezet változásának követését és
az új üzleti modellek bevezetésé tekintik fő ösztönzőnek.
A magyar tulajdonú vállalatok többsége az időhiányt (75%), a multinacionális
hátterű cégek pedig a megszokott útról való letérésből eredő félelmet (51%)
nevezték meg a digitális átalakulás legfontosabb kerékkötőjeként.
Aeffect Communications