„Humán tőke, társadalmi, gazdasági fejlődés: kulcskérdések Magyarországon” címmel tartott konferenciát az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Magyar Nemzeti Bank. A magyarországi gazdasági, társadalmi, munkaerőpiaci folyamatok szakértői adtak elő, tudásuknak és tapasztalatainak is hangot adtak. A konferencián az oktatók mellett az önkormányzat és a magánszektor munkatársai is jelen voltak.
Az eseményt Szűcs Zoltán Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánhelyettese nyitotta. A dékán úr kifejtette a konferencia fő célját, vagyis a hosszú távú társadalmi fejlődésbe való beruházást. ,,A konferencia egyik jelentősége, hogy rámutat a demográfiai fejlődésre, a társadalmi problémák rövid és hosszú távú megoldásaira.” A nyitó beszédben ezt követően Kucsera Tamás Gergely, az ELTE egykori öregdiákja és az MNB elnöki főtanácsadója vette át a szót. Véleménye szerint a konferencia témáját érintő komplex összetettségű társadalmi problémákon csak a ,,tudás, tehetség, technológia és tőke együtteseként van lehetőségünk változtatni”. Beszédében még említést tett a Magyar Nemzeti Bank 27 felsőoktatási intézménnyel 2015 óta folytatott programjáról. A formalizált együttműködés 2025 elejéig tart, de kifejezte reményeit afelé, hogy ez a jövőben is folytatódni fog.
A nyitóbeszédeket követően a délelőtt folyamán humán tőkéről, annak állapotáról és azt befolyásoló szakpolitikák helyzetéről hangzottak el plenáris előadások. Több ELTE-s oktató is megosztotta saját szakterületéről szerzett tudását, a problémás, összetett témákat érintő különféle nézeteiket. Köztük volt például Váradi Balázs közgazdász, a Társadalomtudományi Kar egykori, jelenleg az Állam-és Jogtudományi Kar egyetemi docense, vezető kutatója. A professzor a közoktatás fejlesztésének fontosságára és annak lehetőségeire fókuszált. Hangsúlyozta, hogy a közoktatás közvetve járul hozzá a társadalom fejlődéséhez, tehát a munkaerőpiaci produktivitás növeléséhez is. Statisztikai mutatókkal hívta fel arra a figyelmet, hogy az olyan szomszédos országokkal való összehasonlításban, mint Románia vagy mondjuk Szlovákia, Magyarország messze alul teljesít a közoktatási szférában. Hasonlóan vészjósló tényre hívta fel a figyelmet Kollányi Zsófia, szociálpolitikus és közgazdász, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi adjuntkusa is. Szintén a szomszédos, európai országokkal való összehasonlítás alapján, Magyarország az egészségügyben 5% alatt teljesít. Szavai és az általa feltárt adatok bár a hozzá értő-és hozzá nem értő számára ijedelemre adhatnak okot, mégis reményekkel telve beszélt a konferenciáról. ,,Célunk, hogy összehozzunk különféle szakterületekről embereket.” Szerinte, ha a különféle szférában és magánszektorban dolgozó emberek véletlenszerűen egymás mellé ülnek egy ilyen konferencia alkalmával, majd el kezdenek egymással beszélgetésbe elegyedni, abból valami igazán jó dolog is kisülhet, ami változást hozhat.
Légy te az első hozzászóló